Holly Black: The Cruel Prince - A kegyetlen herceg

 Sziasztok!

    A mai bejegyzésemben Holly Black: The Cruel Prince - A kegyetlen herceg című kötetét fogom kicsit bővebben taglalni. Tudom, nagyon sokan olvastátok már ezt a részt, akár az egész sorozatot is, viszont annyi olvasásra váró kötet közül, csak most sikerült sort kerítenem rá.


Könyv: Holly Black: The Cruel Prince – A kegyetlen herceg
Kiadó: Könyvmolyképző
Kiadó székhelye: Szeged
Kiadás éve: 2018
Oldalszám: 428
Kötés: Puhatáblás
ISBN: 9789634574613
Fordította: Szabó Krisztina
Megjelenés időpontja: 2018. október 2.


Fülszöveg:

Persze hogy olyan akarok lenni, mint ők. Gyönyörűek, égi tűzben kovácsolt pengék. Örökké élnek. És Cardan közülük a leglenyűgözőbb. Őt gyűlölöm legjobban. Annyira gyűlölöm, hogy néha még levegőt venni is elfelejtek, amikor őt nézem.

Egy szörnyű reggelen Jude és a nővérei végignézik, ahogy lemészárolják a szüleiket. A félelmetes gyilkos mindhárom lányt elrabolja, és Tündérföldére, a nagykirály udvarába viszi. Jude-ot csúfolják és kínozzák a halandósága miatt, és hamarosan rádöbben, ahhoz, hogy életben maradjon ebben a kiszámíthatatlan, veszélyes új világban, éppolyan okosnak, agyafúrtnak és hamisnak kell lennie, mint maguknak a tündéreknek.

Csakhogy a hatalomhoz vezető lépcsőfokokat sötét árnyak és árulás lengi körbe. Ráadásul szembe kell néznie a dühítő, arrogáns, ám karizmatikus Cardan herceggel. A lehető legóvatosabban kell eljárnia.

A bestsellerszerző Holly Black magával ragadó, a szó minden értelmében varázslatos új YA regénye.

Hagyd, hogy elbűvöljön!






Értékelés:

"– A vágy különös dolog. Amint kielégítjük, más formát ölt. Ha megkapjuk az aranyfonalat, hirtelen aranytűt is akarunk."


Én és a könyv:

    A kötetet az első megjelenését megelőzően előrendeltem. Olyan szinten felcsigázott a történetet vázoló fülszöveg, emellett egy romantikus fantasy történetről beszélhetünk, amely kifejezetten a gyengéim közé tartozik. Egy percet sem hezitáltam, amint elérhető volt le is csaptam rá. A nagy lelkesedésem azonban hamar megcsappant. Frissen, ropogósan vettem a kezembe és azonnal fellapoztam, majd néhány oldal után feltettem a polcomra pihenni. Még mindig emlékszem, milyen nagy csalódást éreztem, amikor a sorok közé vetve magam, egyáltalán nem varázsolt el a történet, a szereplőket nagyon irritálónak találtam és csak kényszeresnek éreztem a sorok olvasását. Hát, ez az oka, hogy egészen a mostanáig nem olvastam a sorozatot. Jogos kérdés, hogy akkor miért éppen most... Az új élfestett kiadásnak köszönhetően szembesültem azzal, hogy mennyien szeretik ezt a sorozatot. Így elterveztem, hogy adok egy újabb esélyt az első kötetnek, azonban ha most sem nyűgöz le, akkor nem erőltetem tovább a kapcsolatot Holly Black regényével.


Borító:


    Imádom a borítóját, egyszerű nagyszerű és még korona is van rajta. Kell ennél több? Szerintem bőven túlteljesíti az elvárásokat. Az élfestéssel meg egyenesen szemet kápráztató "csomagolás" egy történetnek. Mindenképpen a polcom kiemelkedő szépségei közé tartozik, még ha a saját példányom nem is élfestett.


Történet:

"Leginkább azért gyűlöllek, mert gondolok rád. Méghozzá gyakran. Undorító, és képtelen vagyok megállni."
Forrás


    A történetünk egyik főszereplője Jude, aki szülei kegyetlen meggyilkolása után kerül Tündérfölde területére, onnantól kezdve tündérek között éli halandó kis életét. Jude és ikertestvére, Taryn, szüleik gyilkosának szárnyai alatt nőnek fel, próbálkoznak beilleszkedni az ármánykodással teli tündér világba. Jude számára a kegyetlenség megtestesítője maga Cardan herceg és barátai. A sok gonoszkodás, durvaság hatására Jude lovag szeretne lenni, ezáltal az udvar tagjaként némi védettséget élvezhet. Azonban a sors nem ezt az utat tartogatta a leányzó számára. 

"– Tényleg akarsz engem – állapítom meg, elég közel ahhoz, hogy érezzem, ahogy meleg lélegzete elakad. – És gyűlölöd az érzést."

 

    A történet viszonylag lassan indul be, de annál többet kapunk Elfhon világából és a szereplőkből. Nagyjából a történet első negyede, lassan csordogáló bevezető, majd olyan szinten beindul az események láncolata, hogy az olvasó csak kapkodja a fejét. Egy sor erejéig sem kallódhat el a figyelmünk, hiszen egyik meglepő eseményt egy teljesen váratlan párbeszéd váltja. Amikor az olvasó ismét úgy érzi, hogy nyeregben van és nem lehet több meglepetés, csodával határos módon újabb váratlan szál szövődik be a történetbe. Kegyetlen, ármánykodó szálakat testesít meg a legtöbb karakter. A történet olyan zseniálisan van felépítve, hogy egy percre sem tudunk unatkozni, emellett egyik karakter sem az akinek gondolnánk. 
    

Szereplők:

    Jude, mint főszereplő... arra számítottam, hogy ő lesz majd a jó, az ártatlan esetleg nagyszájú, karakán egyén, akinek igen izgalmas szerelmi szál fog jutni. Aha, majdnem. Egy-egy megállapítás nem áll távol a valóságtól, de ugyanakkor olyan helyzetekbe is belekeveredik, ahol igen meglepő oldalát mutatja meg nekünk. Jude semmi esetre sem egy ártatlan bárányka, sokkal inkább egy bárány bőrbe bújt farkas. 

    Nem tudom miért de nagyon antipatikus lett Jude ikertestvérének karaktere. Eleinte csak esetlennek, bátortalannak gondoltam majd szép lassan elérte, hogy ne kedveljem. Nem tudok konkrét eseményt kapcsolni ehhez a változáshoz, viszont annyira határozottan vélekedem Taryn karakteréről, hogy nem látok rá esélyt, hogy ez a vélemény a további két kötetben olyan nagy mértékben módosulna. Mindenesetre hamarosan kiderül.

    Cardan egy herceg, már azelőtt szimpatizáltam vele, hogy bármi lényeges dolgot megtudtam volna róla. Kicsit alább hagyott a lelkesedésem, mikor szembesültem kegyetlen megnyilvánulásaival. A történet előre haladtával egyre többet tudtam meg róla, aztán ismét beleszerettem. A Jude-al való kapcsolat kialakulása kíméletlen, ugyanakkor olyan jól fel van vázolva, hogy egyszerűen többet és többet akar tudni az ember. 

    A legnagyobb rejtélyt abszolút Madoc jelentette. Nem tudtam eldönteni, hogy most kegyetlen, szimpatikus, aljas vagy szerethető figura. Egyik eseménynél egyik megállapítás nyert, a következő esetnél már az ellenkezője. Kegyetlen mert megölte a lányok szüleit szemrebbenés nélkül, de szimpatikus volt mert sajátjaként nevelte fel őket. Szóval hatalmas kérdőjel a személye, amit remélem a következő kötetek valamelyik irányba billentenek. 

    Térjünk ki egy kicsit a következő szereplőre: Locke... hát, hát, hát... Először annyira örültem, hogy végre valaki vállalja, hogy egy ember nem feltétlenül kevesebb, mint egy tündér csak azért mert halandó. Nyilván tudtam az irányvonalat a kapcsolatuk terén, de nem gondoltam volna, hogy ilyen formában forrja ki magát Locke valódi arca. Egyszerűen ellenszenvessé vált, nem tudok ellene mit tenni. 


Szerző:

    Nem olvastam korábban a szerzőtől (leszámítva persze, amikor elsőnek kezdtem neki ennek a kötetnek), de határozottan tetszett, megnyert magának. Biztos vagyok benne, hogy folytatni fogom a sorozatot.
    Utólag, keresve az okokat miért nem tetszett elsőre a történet, talán a komplexitása, a részletgazdagsága, a velejéig romlott világ az oka. A meghatározó ismert fantasy történeteim minden tekintetben elenyészőek volt ehhez a kitalált világhoz képest. Talán túl erős volt, túl hamar vettem a kezembe és nem nőttem fel eléggé a történethez. 
    A képzeletbeli kalapomat megemelem az írónő tehetsége és fantáziája előtt. 

Ajánlás:

    Minden olyan fantasy rajongónak ajánlom, aki még nem olvasta. Mindenképpen megéri időt szánni erre a kiszámíthatatlan, magával ragadó történetre, viszont nem zsáner bevezetőnek ajánlanám. Túlontúl kemény, kegyetlen és kiszámíthatatlan.



Olvasásban gazdag szép napot kívánok!
Amy

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Téli TBR