Stacey Halls: Familiárisok
Sziasztok!
A mai bejegyzésemben a XXI. század kiadó KULT könyvek kiadói sorozatban megjelent Familiárisok című kötetét fogom értékelni. Amennyiben olvasás előtt talált meg ez a bejegyzés, akkor tarts velem.
Kiadó: XXI. Század
Kiadó székhelye: Budapest
Kiadás éve: 2020
Oldalszám: 352
Kötés: Keménytáblás
ISBN: 9786156122162
Fordította: Simonyi Ágnes
Megjelenés időpontja: 2020. június 30.
Fülszöveg:
Fleetwood Shuttleworth, a 17. század elején játszódó történet főhőse alig 17 éves, és negyedszer várandós. Ő Gawthorpe Hall úrnője, de eddig még nem sikerült gyermeket világra hoznia, pedig a férje, Richard már nagyon vágyik örökösre.
Amikor Fleetwoodnak a kezébe kerül egy levél, amelyet a harmadik halvaszülését levezető orvos írt a férjének, lesújtó hírrel szembesül: egy újabb terhességet már nem fog túlélni.
Találkozik egy fiatal bábával, Alice Grayjel, aki megígéri, segít, és bebizonyítja, hogy az orvos tévedett.
Alice-t boszorkánysággal vádolják, és Fleetwood mindent kockára tesz, hogy megmentse. De vajon Alice valóban az, aminek látszik?
Csak ők tudják az igazságot. Csak ők menthetik meg egymást.
Stacey Halls egy kis településen nőtt fel az angliai Lancashire-ben, és újságírást tanult az egyetemen. Írásai többek közt a Guardianben, az Independentben és a Sunban jelentek meg. A familiárisok az első regénye, amellyel rögtön elsöprő közönségsikert aratott a történelmi fantasy olvasóinak körében: csak az Egyesült Királyságban több mint 200.000 példányban kelt el, keménytáblás és puhakötéses kiadása egyaránt a Sunday Times Bestseller listáján szerepelt. Több mint tizenkét nyelvre fordították le, és készül a tévés adaptáció.
Értékelés: ⭐⭐⭐⭐
"– Egy leánygyermek élete ugyanaz, mint egy feleségé – épp csak egy másik férfi mondja meg, mit csinálj."
A kiadói sorozat számos kötete felkeltette korábban az érdeklődésemet. Nem volt ez másképp Stacey Halls: Familiárisok című kötetével sem, viszont a vegyes vélemények alapján nem igazán sikerült eldönteni, hogy szeretném-e a saját polcomon tudni. Így kikölcsönöztem a könyvtárból, és nagy lelkesedéssel vetettem bele magam a Pendle-dombi boszorkányok történetébe.
"Nem szükséges elolvasnom dolgokat ahhoz, hogy lássam őket."
Borító:
A XXI. század kiadó ismét csodálatos borítóval ellátott kötetet kínált az érdeklődő olvasóknak. Szemet kápráztató motívumok, alakok jelennek meg a védő borítón, némi aranyozott figyelemfelkeltő elemmel karöltve. Az igényes kiadású kötet, mindenképpen a könyvespolcok éke lehet.
Történet:
"A törvény olyan, akár a pókháló: a kis legyek fennakadnak rajta, a nagyok azonban átszakítják."
A történetünk főszereplője Fleetwood Shuttleworth, aki alig 17 éves és legfontosabb feladata, hogy örökössel ajándékozza meg férjét. Fleetwood már három gyermeket elveszített, és újabb terhessége alatt keze ügyébe kerül egy levél, mely nem kecsegteti túl fényes kilátással. Ekkor találkozik Alice Grayjel, akit boszorkánysággal vádolnak.
A kötetre leginkább a boszorkánysággal kapcsolatos szál hívta fel a figyelmemet. Nem igazán olvastam korábban boszorkányokról, mármint a történelemben megjelent boszorkányokról, így rövid időn belül felkerült a várólistámra. Mielőtt nekikezdtem az olvasásnak, úgy gondoltam a boszorkányok, a boszorkányság és az üldözésük sokkal nagyobb hangsúlyt fog kapni. Picit hiányoltam a részletesebb, mélyebb, misztikusabb szálat, ha már ez a fontos téma jelenik meg.
A történet a 17. században játszódik, amikor a boszorkányság jelentős szereppel bírt. Bárki kerülhetett bíróság elé boszorkányság vádjával. Eme fontos történelmi esemény volt az alapja a történetnek. A kötet végén megtalálható szerzői levél néhány kiegészítő információval szolgált, mely erősebb érzelmi hatást ért el személyemnél. A történetben megismert karakterek mind éltek a történelem során a meghatározott időben, viszont az események közötti láncolat csupán fikció. Ez az információ morzsa mérhetetlen mértékben pozitív irányba billentette a szerző megítélését.
A történet vége, olyan szempontból tetszett, hogy félig meddig nyitottnak tekinthető és minden egyéb az olvasó képzeletére van bízva. Ki mit lát bele, ki mit gondol ezután az egész témáról. Richard és Fleetwood szála, nyilván történelmileg korlátozva volt, így ez a vonal semmi extra dolgot nem tartogatott, hiszen a szerző kis levelét hamarabb olvastam, mint magát a kötetet. Minden egyéb szál kimenetelének csak a képzelet szab határt bizonyos keretek között.
"A hűséget ki kell érdemelni, nem lehet megkövetelni."
Szereplők:
"A szóbeszéd még a betegségnél is gyorsabban terjed, és ugyanolyan pusztító lehet."
Nos, a szereplőkről kialakult véleményem nem kifejezetten az, amit elképzeltem és szerettem volna. Fleetwood, mint fontos főszereplője a történetnek, nem ragadott magával. Nyilván az elejétől a végéig drukkoltam, hogy a különböző csapások után is a kellemesebb karakterek között maradjon. Ezen felül értékeltem mindazt, amit Alice érdekében próbált tenni, viszont néhol "tessék-lássék" próbálkozásnak tűnt. Ahhoz képest, hogy már évek óta Gawthorpe Hall úrnője, viselkedése nem igazán ezt tükrözte... ugyanakkor ezzel szemben áll, hogy még csak 17 éves. Számos szimpatikus megnyilvánulása volt, azonban nagyon gyenge személynek éreztem. Utólag megfordult a fejemben, hogy lehet a történelmileg hiteles női karakter ábrázolása eredményezte a gyenge jellemét.
A másik jelentősebb karakter Fleetwood férje, Richard volt. Bármennyire igyekeztem korhűen nézni az ő személyét, valahogy mégsem sikerült pozitívan szemlélni. "Szeretem, aggódom a feleségemért, mégsem állok mellette, szeretőt tartok, és meg sem próbálom megérteni", nálam ugyanazt a megítélést eredményezi kortól függetlenül. Azaz nem lehet jó arc a történetben. Ezzel szemben, szerintem piszok hűen ábrázolta a kor férfi nemeseinek többségét.
Alice Gray a boszorkánysággal vádolt bába. Az egyetlen igazán szerethető karakter. Kár, hogy ilyen keveset kaptunk belőle. Pont megfelelő mértékben rejtélyes, intelligens ugyanakkor szegény lévén műveletlen is. Nagyon csalódott voltam, hogy ilyen kevés alkalommal került az események középpontjába és néhány helyen kérdőjelek tömkelegét hagyta maga után. Örömmel olvastam volna a szemszögéből is az események láncolatát. Feltételezem nagyon kevés információ állt az írónő rendelkezésére Alice-szel kapcsolatban...
Rogert a negatív karakterek csúcsa... és akkor még nagyon finoman és nőiesen fogalmaztam. Hogy lehet valaki ennyire önző? Hogy vezérelhet valakit ennyire az önös érdek, mit sem törődve mások életével? Végül is, mit számít néhány emberi élet, ha cserébe az udvar a kegyeibe fogad.
Szerző:
Ez volt az első könyv, melyet a szerzőtől olvastam. További két kötete jelent már meg hazánkban, természetesen eme két kötetét is tervezem olvasni a közeljövőben. Szerintem az írónő nagyon ügyesen bánik a szavakkal, többé kevésbé a történelmi hangulat is megmutatkozott ugyanakkor néhány helyen úgy éreztem, hogy egy helyben toporgunk, kissé vontatottá vált a történet. Ettől függetlenül, első kötetként az erős ütős kategóriába sorolnám. Kíváncsisággal tölt el, hogy a szerző a további köteteiben, milyen fejlődésen megy keresztül, milyen plusz elemek jelennek meg bennük, amelyek továbbra is megtartják az olvasókat.
Ajánlás:
Azon személyek csoportját erősítem, akiknek tetszett ugyan, de némi hiányosság azért jelen volt az olvasást követően. Pozitív olvasási élmény volt, de ettől függetlenül nem tudom meleg szívvel bárkinek ajánlani. Leginkább egyfajta érettség és nyitottság szükséges a kötet megismeréséhez. Szerintem, nem véletlen a kötetet övező népszerűség, hiszen témáját tekintve egyedi, emellett igen fontos témák jelennek meg benne.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése