Colm Tóibín: Long Island

 Sziasztok!

    Üdvözlök mindenkit ismét az oldalon. A mai bejegyzésemben Colm Tóibín: Long Island című kötetéről lesz szó. Nagyon szépen köszönöm a kiadónak a lehetőséget.

Könyv: Colm Tóibín: Long Island
Kiadó: Park
Kiadó székhelye: Budapest
Kiadás éve: 2024
Oldalszám: 344
Kötés: Keménytáblás
ISBN: 9789636330996
Fordította: Kada Júlia
Megjelenés időpontja: 2024. augusztus 21.

Fülszöveg:


A ​nagysikerű Brooklyn folytatása

Nem volt biztos abban, hogy el akarja veszíteni Tonyt, és abban sem, hogy úgy akarja átvezetni Rosellát és Larryt a gyerekkorból a felnőttkorba, hogy nélkülözniük kell mindent, amihez hozzászoktak, többek között az apjukat is. Szinte fojtogatta a tanácstalanság.

Minden a feje tetejére áll, amikor egy nap ír akcentusú idegen kopogtat a Brooklynból ismert Eilis Lacey ajtaján. Húsz év házasság után Eilis és Tony a hetvenes évek Amerikájának kényelmét élvezik. Long Islanden telepedtek le, két nagy gyerekük van, elégedett, békés életet élnek. Ám amikor az idegentől megtudja, hogy egy másik nő várja Tony gyerekét, a türelemmel felépített boldogság összeomlik.

Eilis a visszatérés ígérete nélkül az írországi Enniscorthyba utazik. Szülővárosában semmi sem változott, egy zárt világban találja magát, ahol mindenki mindenkiről mindent tud. Még Jim Farrell is olyan, mint húsz évvel azelőtt volt – azon a nyáron, amelyet az akkor már menyasszony Eilissel együtt töltött. A nő visszatérése újra felébreszti ifjúkori szerelmét – és Amerika távolabb kerül, mint valaha…

Értékelés: ⭐⭐⭐⭐

Én és a könyv:

    2019-ben olvastam el a sorozat első kötetét a Brooklyn-t. Pontosan már nem emlékszem minek az apropóján vettem kézbe, de sorra kerítettem illetve olvasás mellett megnéztem a kötetből készült adaptációt is. Annak ellenére, hogy nem lett a kedvencem a regény és akkor kicsit megszenvedtem az olvasásával, a mai napig velem van a történet. Ritka alkalmak egyike, mikor ennyi év távlatából is pontosan emlékszem, mikor, hol olvastam, mi tetszett és mi nem tetszett. A Brooklyn-nal ez a helyzet... Teljesen meglepett, amikor megláttam, hogy a történet folytatódik. Egyetlen percet sem gondolkodtam, hogy minél hamarabb olvasni szeretném és a polcomon tudni. 

Borító:

    Nem vagyok híve az élő személyes borítóknak, viszont az első kötet is filmes verzióban van meg, persze, hogy szerettem volna ha egységes a polcomon. Ilyen szempontból egyáltalán nem bánom, hogy ez lett a borító ami. :)

Történet:

    Azt az elvet vallom, hogy egy könyv akkor igazán jó, ha érzelmeket vált ki az olvasóból, mindegy, hogy  az érzelem pozitív vagy negatív, de hasson. Nos, ez a kötet nem épp a pozitív értelemben, de igen intenzív érzelmeket váltott ki belőlem. No de kezdjük a legelején.

   Már 20 év telt el, hogy Eilis Lacey Amerika és Tony mellett döntött. Boldog házasságban élnek, két nagyobb gyermekük van, kellemes munkahelyük, tető a fejük felett. Nagyjából minden adott, hogy a kényelmes amerikai életet éljen. A családi idill addig a pillanatig van jelen, amíg egyik nap egy ismeretlen férfi kopogtat be Eilis ajtaján és közli a nővel, hogy a felesége Tony gyermekét várja. Ekkor a világ a feje tetejére áll Eilis Lacey számára és nem lehet csodálkozni, hogy mindent megkérdőjelez, amit korábban valósnak vélt.

    Bennem már a fülszöveg ismerete is rossz érzéseket indított el. Valahogy nem fért össze a Brooklynból megismert Tony karaktere egy olyan személy karakterével, aki megcsalja feleségét és ráadásul még gyerek is lesz belőle. Teljes mértékig biztos voltam a dolgomban, hogy menet közben valahogy valamilyen úton-módon kiderül, egyetlen szó sem igaz belőle. De ahogy pörgettem a lapokat rá kellett jönnöm, hogy ez igen naiv álom volt.

    Nem kell meglepődni, hogy Eilis a véleménykifejtése után visszatér hazájába, Írországba. Vajon ez mennyire minősül megfutamodásnak? Mindenki döntse el maga. Amin viszont teljesen meglepődtem, hogy mennyire hidegen fogadta a cseppet sem üdítő információt. Szerintem a megcsalást nem lehet "mosom kezeimet, nem az én problémám a születendő gyermek, mivel ott sem voltam" stílusban elrendezni. Az egyszeri véleményformálás, aztán csomagolás, cseppet sem a probléma megoldásán való munkálkodás előszobája. Ezzel abszolút megkérdőjelezem az eltelt 20 évet. 20 év, az nem 2 hónap az ember életéből, ami felett csak úgy szemet lehet hunyni. Ennyi együtt töltött idő után, a közös élethez való ragaszkodás szikráját sem fedeztem fel Eilis szavaiban. Számomra több kérdés is megválaszolatlan maradt, melyre nem tudom, hogy fogok-e valaha válaszokat kapni.

    Az írországi események pedig habocskák voltak a tortán. Fiatalkori szerelem ide vagy oda, nem tudtam azonosulni Eilis lépéseivel. Sőt, voltak olyan momentumok, ahol számomra ő volt a "gonosz" karakter. Cseppet sem éreztem, hogy különb lenne azoknál, akikre mélységesen haragszik. (Szívesen elidőznék még itt, viszont spoilerek nélkül sajnos nem tudok írni azokról a történésekről, melyek teljesen kicsapták nálam a biztosítékot.) A sorozatban megjelenő emberi kapcsolatok, a második rész után megannyi kérdést vetett fel bennem. Igyekeztem megértő lenni, valamint nyitottan állni a döntések előtt, de bevallom sok esetben ez nem sikerült. 

    A kötet, a maga különleges módján, tökéletesen átadja milyen amikor az ember elvileg tartozik valahova, de mégis valahogy onnan is kilóg. Egyedüli írként egy olasz családban, akik történetesen Amerikában élnek, érdekes és semmihez sem fogható érzéseket vált ki az olvasóból. A szerző nagyon precízen bemutatja az olasz és ír emberek gondolkodásában, életstílusában mutatkozó különbségeket.

    Ahhoz képest, hogy azt hittem egy részes Eilis Lacey története, imádkozom a további folytatásért, mert a Long Island-ben minden össze lett kuszálva, (számomra) minden karakter le lett nullázva és még a megoldás az óceán másik oldalán sincs. Szóval nagyon remélem, a szerző serénykedve írja a folytatást, mert így ennek a sztorinak se eleje, se vége. 

Szerző:

    Nem valószínű, hogy a szerző hatalmas rajongója leszek a jövőben, annak ellenére sem, hogy tervezek még olvasni tőle. Ez talán egy kicsit kettős állítás, de az elért sikereket akkor sem vitathatom, ha a számomra nem kedvező az érzelem mentes leírás és némi írói sajátosság. Colm Tóibín a kortárs irodalom meghatározó alakja, így nem mehetek el mellette behunyt szemekkel. Természetesen nem is akarok, ezért tervezem, hogy ismerkedem a további alkotásaival majd a távolabbi jövőben.

Ajánlás:

    A lassú vonalvezetést, viszonylag érzelemmentes leírásokat, morális kérdéseket felvető olvasmány kedvelőinek ajánlom figyelmébe, hiszen nekik igazi kincs lehet ez (az eddig) két részes sorozat. 

Amennyiben felkeltettem az érdeklődéseteket, az alábbi linken be tudjátok szerezni a könyvet.

Olvasásban gazdag szép napot kívánok nektek!

Amy