Nicola Whyte: Gyilkosság kilátással

 Sziasztok!

    Üdvözlök mindenkit az oldalon. A mai bejegyzésben Nicola Whyte: Gyilkosság kilátással című könyvét fogom górcső alá venni. Amennyiben érdekel a kötet, tartsatok velem. 

Kiadó: Agave Könyvek
Kiadó székhelye: Budapest
Kiadás éve: 2025
Oldalszám: 384
Kötés: Puhatáblás
ISBN: 9789635984121
Fordította: Sárpátki Ádám
Megjelenés időpontja: 2025. június 10.

Fülszöveg:

"Mennyire ismerhetjük igazán a szomszédainkat? Mikor alakul át a mosolygós jószomszédi viszony iszonnyá?

Celeste Van Duren, a vagyonos örökösnő biztonságos menedékként álmodta meg London legkisebb lakóparkját, a Marchfield teret. Olyan helynek, ahol azok találhatnak otthonra, akik a múltjuk elől menekülnek, vagy akiknek máskülönben nem lenne módjuk maradni abban a városban, amelyet otthonuknak neveznek. Legalábbis ez volt a terve.

Ám amikor az egyik lakót holtan találják a konyhájában, a rendőrség pedig az áldozat bántalmazott feleségére próbálja rábizonyítani a gyilkosságot, egyértelművé válik, hogy a park nem is olyan biztonságos, mint Celeste hitte.

Így azt teszi, amit bárki, akinek sok pénze, erős igazságérzete és fájós csípője van: felfogad két bérlőt, hogy járjanak a dolgok végére. Az egyik Audrey, a takarítónője, aki mindenkit ismer, és akit mindenki szeret. A másik Lewis, a bukott krimiíró, aki saját magát sem kedveli, nemhogy másokat.

A páros csillapíthatatlan kíváncsisággal veti magát a nyomozásba. Bár mindenben különböznek, hamarosan valamiben egyetértenek: valaki a Marchfield téren hazudik. A nyomozás során aztán kiderül, hogy minden lakónak van rejtegetnivalója. De vajon mi felett siklott el Audrey és Lewis, ami valójában végig ott volt az orruk előtt?"

Értékelés: ⭐⭐⭐⭐

"Senki sem az, aminek látszik."

Én és a könyv:

    A Gyilkosság kilátással című kötetre először a címe és a cozy krimis hangulatot idéző megjelenése miatt figyeltem fel. Már maga a cím is egy kis brit fekete humort sejtetett, amit  ugyan nem mindig kedveltem, de ha betalált akkor nagyon. Keresgélni szoktam olyan krimiket, melyek nem kifejezetten izgalmasak, de hangulatában megidézi a klasszikus angol vidéki rejtélyeket, vagy inkább humorosak és kifejezett céljuk a szórakoztatás. 

Borító: 

    A borító első ránézésre is megfogott. No, nem a különös szépségével vagy aprólékosságával, hanem sokkal inkább, hogy enyhe humort, garantált szórakoztatást sejtetett. Mivel semmi jónak nem vagyok elrontója, természetes, hogy beadtam a derekamat.

Történet:

    A Gyilkosság kilátással egy különleges helyszínen, a Marchfield téren játszódik, tulajdonképpen ez egy átalakított lakópark Londonban. A komplexum tulajdonosa Celeste Van Duren, egy tehetős nyugdíjas, aki a nagylelkűség tökéletes példája, hiszen egyénre szabott árakat biztosít, az egyébként nem feltétlenül tehetős albérlői számára. A tér elsőre békés és zárt közösségnek tűnik, egészen addig, amíg az egyik lakót holtan nem találják a saját konyhájában.

    A rendőrségi nyomozás mellett Celeste úgy dönt, nem hagyja annyiban a dolgot, saját bérlői közül kér fel két „civil nyomozót”, Audrey-t, a takarítónőjét, és Lewist, a kissé megfáradt, egykor íróként is próbálkozó toborzót. Együtt vágnak bele a rejtély kibogozásába, és ezzel kezdetét veszi egy igazi krimis történet sok furcsasággal, titokkal és meglepetéssel. 

    A történet szereplőgárdája kifejezetten színes és sokféle, mindegyikük más háttérrel, más titkokkal érkezett Marchfield térre, ami talán egy picit izgalmasabb dinamikát adott a nyomozásnak. Ugyanakkor furcsa volt azt tapasztalni, hogy ez a zárt közösség, amit elvileg egyfajta menedéknek szántak, valójában mennyire laza szálakkal kapcsolódik egymáshoz és a lakók közül többen alig ismerik egymást. 

    Személy szerint tetszett a történet nyugodt tempója. A cselekmény tempója lassan indul, ráérősen építkezik, majd a nyomozás előrehaladtával valamivel lendületesebbé válik, de végig megtartja azt a visszafogott ritmust, ami távol áll a klasszikus pörgős krimik világától. Egy ponton ugyan ráéreztem, ki állhat az események mögött, de ez elég későn történt ahhoz, hogy ne vegye el a történet izgalmát. Az utolsó csavar különösen tetszett, nem volt sokkoló, de kellemesen meglepett, és mosolyt csalt az arcomra, ami szerintem sokat elárul egy krimi végkifejletéről. 

    A szereplőket érdekesnek találtam, de egyikükkel sem tudtam igazán megbarátkozni, kissé hűvösek maradtak számomra, sem ellenszenvet, sem különösebb szimpátiát nem váltottak ki. A rengeteg párbeszéd viszont sokat dobott a történeten, kifejezetten jót tett a tempónak, és segített jobban megismerni az egyes karaktereket. 

    Külön öröm volt számomra a könyv elején található kis térkép, ami segített elképzelni a helyszínt és elhelyezni a szereplőket, ez az apró vizuális támpont sokat adott az olvasás élményéhez. A történet során ugyan akadt néhány kisebb csavar, de ezek inkább finom meglepetések voltak, nem olyan fordulatok, amik után leesik az ember álla, viszont jól illeszkedtek a könyv általános, visszafogott hangulatához.

    Összességében egyáltalán nem bántam meg, hogy elolvastam a könyvet. Bár nem lett a kedvencem, és nem ragadt magával a szereplők személyisége, mégis volt benne valami különleges atmoszféra, ami miatt végig élvezhető maradt. A hangulata, a helyszín ötletessége és a nyomozás civil megközelítése megosztó ízt adott a történetnek. Egy lassabb tempójú, mégis jól felépített krimiélmény volt, éppen olyan, amit néha jólesik kézbe venni. Mondjuk egy hűvösebb őszi délután egy csésze meleg teával.

Szerző:

    A szerző írásmódja számomra kellemes meglepetés volt. Úgy éreztem nem elsősorban a cselekménycsavarokra helyezi a hangsúlyt, hanem a hangulatra és az emberi kapcsolatokra. Tetszett a szerző könnyed stílusa, azon írók közé tartozik, akiknek a könyvét piszok hamar ki lehet pörgetni, még akkor is, ha nem egy pörgős történettel van dolgunk. A történetvezetés végig kiegyensúlyozott volt, nem volt túlságosan mozgalmas, de egy percig sem volt unalmas. A tempó valahol a kellemes aranyközéputat képviselte, ami pont elég volt ahhoz, hogy fenntartsa a figyelmemet, és eszembe se jusson letenni a könyvet. Mindenképpen szeretnék tőle még olvasni, ha a jövőben újabb kötete jelenik meg magyarul. Számomra azok közé a szerzők közé lépett, akiket figyelemmel fogok kísérni.

Ajánlás:

    A Gyilkosság kilátással ideális olvasmány azoknak, akik szeretik a hangulatos, lassan építkező, nem túl komoly krimiket. Ajánlom mindenkinek, aki kedveli az olyan történeteket, ahol hétköznapi emberek nyomoznak, közben végig kísérhető mindenféle csetlés-botlás. Nem való mindenkinek! Ha gyors, fordulatokkal teli krimit keresel, akkor ez nagy valószínűséggel nem a te könyved. De ha szereted a finom feszültséget, és nem bánod, ha a történet lassabban bontakozik ki, akkor ne hagyd ki.

Amennyiben felkeltettem az érdeklődésedet, az alábbi linken meg tudod vásárolni.

Olvasásban gazdag szép napot kívánok!
Amy